Mondhatnátok, hogy ritka unalmas témával sikerül indítanom ezt a sorozatot, de a célom még véletlenül sem az, hogy ezen a cikken bárki elaludjon.

Sőt, sokkal inkább az, hogy elolvasva ezt a bejegyzést némiképp meglássátok azt, hogy miért is szükséges a kellő kritikával kezelni mindent, amit az interneten olvastok.

Igen.

Mindent.

Lássuk csak az indokokat!

  1. Először is azért, mert az interneten bárki írhat. Akár ért hozzá, akár nem. Nem kell hivatalos szakértőnek lennie, sőt, ha éppen ezt bizonygatja, attól még simán lehet csaló. Ez persze nem a ti problémátok, gondolhatjátok. Akkor azonban mindenképpen azzá válik, amikor olyan weboldalak véleményét veszitek figyelembe, amelyek alapján meghoztok egy vásárlói döntést, vagy éppen elköteleződtök valami mellett. Ilyenkor jó lenne azt tudni, hogy ami alapján döntöttünk, az valóban helytálló volt-e? Vagy lehet, hogy csak egy jól hangzó szöveg működött, és nincs mögötte semmi?
  2. Természetesen bármiről is írhat az a bizonyos bárki. Ez nem jelent mást, mint azt, hogy mindenféle forráskutatás és forrásfeldolgozás, hosszú kutatómunka nélkül írnak a szövegírók és a marketingesek (halmozottan hátrányos esetben marketinges szövegírók) olyan cikkeket és bejegyzéseket, amelyeknek finoman szólva sem néztek utána. Mert hát kinek van arra manapság ideje, hogy hosszasan kutasson egy témát, elmélyedjen benne, és kellő alapossággal járja körül? Heti két blogcikk, social media, és a többi – a lényeg a kulcsszavak megléte, hogy a Google is örüljön. Hát igen, erre tartunk.
  3. Ne feledkezzünk meg arról a roppant elszomorító tényről sem, hogy bárhova is írhat az a bizonyos erre hivatott/megfizetett ember. Nem kérdi meg tőle a megbízója, hogy van-e szakirányú végzettsége abban a témában, amiről írni fog. Miért is tenné, egyfelől nem akar ezért külön fizetni, másfelől pedig „csak” marketingszövegről van szó. (Csak??? És a márkád, jóember???)

Mit lehet ilyenkor tenni? Ha végképp nem tudhatjuk már azt, hogy kinek és hol higgyünk, amikor a neten böngészünk?

Mi itt a kérdés? Hogy kritikusak vagyunk-e?

Az én javaslatom roppant egyszerű, de mégis működőképes tud lenni. Persze, nem a leggyorsabb. Szóval, ha az instant megoldások híve vagy, ne olvass tovább. (Ha azonban már rájöttél, hogy az életben nem működnek az instant megoldások, akkor semmiképpen ne szakadj itt le.)

Tehát: mindig kezeld kritikával azt, amit olvasol. Nézd meg a témát több helyen, olvass utána annak, hogy ki a topik avatott tudora, hogy esetleg milyen cégek és szakértők, és milyen mélységben foglalkoznak azzal, ami érdekel. Még így is sokféle minőséget és információt fogsz találni. Ha termékről vagy szolgáltatásról akarsz több információt, akkor is nézz utána több helyen. Ne higgy a weboldalra biggyesztett véleményeknek. Csak azoknak sose.

A szövegírásban is működik ez a trükk. Már ha a kritikai gondolkodást annak nevezhetjük. Ha úgy tetszik, ez az első, ami igazán fontos.

Egy igazán jó szövegíró ugyanis, ha értékes tartalmat ígér, akkor nem kulcsszavakat húzogat majd alá neked, vagy linkeli tele a szöveget, azt bizonyítandó, hogy érti a szakmáját.

Korántsem. Ezek technikai dolgok, és kábé a minimum.

Az azonban, hogy felméri-e, hogy te hol vagy a piacon, mi a célod, kinek kommunikálsz, mi az üzenet és milyen vásárlói magatartások jellemzőek a célcsoportodra – hogy csak néhány példát említsek – biztosan azt mutatja majd, hogy valódi szakember. Az, hogy felméri-e, hogy mindezen információkat hogyan és miként használja fel, az fogja bizonyítani, hogy tényleg szövegíró.

Nem látványpékség.

Szakember.

Olyan, akinek van kritikai érzéke. És aki nem átverni akarja a Google-t, hanem értékes tartalmat akar írni neked. Olyat, amit egy év múlva is vállalni tudsz. Mert van kritikai érzéke, és tudja, hogy azt használni kell annak érdekében, hogy a te céljaid megvalósuljanak a marketing területén is.